- Talán a legfontosabb, hogy minden megtakarítás esetén állnak fenn kockázatok, akár az intézmény működéséből, akár a megvásárolt értékpapírokból származóan. Azaz sosem az a kérdésünk állalunk-e fenn kockázatok, csak az mennyit. Egy államkötvény esetén is előfordulhat, hogy államcsőd miatt nem fizetik ki, vagy leértékelődik annak a pénznek az értéke melyben megkapjuk a kamatokat és törlesztéseket. De természetesen egy bizonytalan gazdasági helyzetű vállalat részvénye sokkal kockázatosabb, mint egy stabil állam kötvénye.
- A második fontos gondolat, hogy a befektetések esetén kockázatként a hozam várható szinttől való bármilyen irányú eltérést jelent. Azaz a kockázatosabb befektetés hozama nem csak lefelé, de ugyanúgy felfelé is eltérhet a várható értéktől. Persze ez utóbbitól egyáltalán nem tartunk.
- Harmadik gondolatunk az, hogy a kockázatok mérhetőek és összehasonlíthatóak. Mi elemzéseinkben a hozamok változékonyságát úgy fejezzük ki, hogy kiszámítjuk a szórás nevű statisztikai mutatót. A szórás megmutatja, hogy az átlagostól jellemzően mennyire tér el a hozam értéke. Minél nagyobb az érték a portfolió váratlan árfolyamváltozása annál valószínűbb.
A mérésére választhatnánk más mérőszámot is, de itt a legfontosabb az összehasonlítás lehetősége, azaz, hogy a befektetési lehetőségek kockázata hogyan aránylik egymáshoz. Érdemes-e többlet kockázatot vállalni, egy adott többlethozamért.